Arany: Toldi estéje

kel: Arany még 1847-48-ban írja, de a forradalmi hangulathoz és célkitűzésekhez nem illik, csak 1860-ban jelenik meg.
műfaj: elbeszélő költemény
téma: Toldi Miklós életének utolsó szakasza: öregkora, halála, erkölcsi dilemma: hagyomány vagy haladás
cím: a főszereplő neve és utalás  a korára, témajelölő
hangnem: személyes
világképe: Arany számára rendkívül hamar kétségessé válik az az optimizmus, melyet Toldi sugall.
Alapkérdések:
1. a nemzetté vált nép a fejlődés melyik útján járjon? A Toldiban a hős a maga ellentmondásos jellemével is egymaga képviselte  a választ, az öreg Toldi már csak egy lehetséges alternatíva.
2. Toldi szerint meg kell őrizni a nemzeti identitásunkat; a nemzeti önfejlődés és az európai fejlődés kettősségéből az előbbit kell választani.
3. Az udvar szerint akár  anemzeti sajátosságok rovására is  akulturális és erkölcsi modernizációt kell szorgalmazni, ezen az úton a nemzeti jelleg felesleges.
4. Arany az ún. kritikai kiegyenlítődés elvét vallja, sezt Lajos király képviseli  a műben. A nemzeti jelleg és az európai fejlődés és kultúra nem egymást kizáró, hanem egymást felidéző fogalmak.

Arany vélemény - két világszemlélet ütközése:
Lajos király: nagy tervek fűtik, népét civilizálni szeretné; méltó helyet szeretne a magyaroknak  aművelt népek sorában; haladni próbál a korral, hiszen a világ folyton változik
Toldi Miklós: az erkölcsök megromlását látja a modern szellemben; attól tart, hogy  a magyarság elvesztíti nemzeti karakterét; ragaszkodik a nemzeti jelleg megőrzéséhez

Idő: néhány nap
Szereplők: Bence-az öreg Bence fia, Lajos király, T.M., apródok, Gyulafi Lóránt és Bertalan
Cselekmény:
alaphelyzet: T.M. a saját sírját ássa, közben Lajossal "vitázik"  a nemzet sorsáról
bonyodalom: az olasz vitéz szerzi meg a magyar zászlót, T.M.segítségét kérik
kibont.: T.M. megérkezik az udvarba, groteszk látványt nyújt, de legyőzi  a vitézt. Meghallgatásra indul  a királyhoz.
tetőpont: az apródok gúnydalt énekelnek Miklósról, ezért odacsap, 3 apród meghal
megoldás: Toldi menekül, összeroppan. Lajossal beszél a halálos ágyán, aki igazat ad neki, megbékél és megkegyelmez.
stílus: realista
nyelvezet: népies
üzenet: Arany teljes bizalommal tekint  a Toldi megírásakor a várt jövő felé, a Toldi estéjében azokat az ellentmondásokat veteti észre, amelyeket a felemelkedés, a nemzeti polgárosodás, a nemzeti kérdés megoldatlanságának kiéleződése hoz magával. A halott Toldival a költő a maga összhangról szőtt és illúziónak bizonyult ábrándjait is temeti.
verselés: ütemhangsúlyos, négyütemú, 12 szóütagos, magyaros verselés páros rímekkel

Arany és  a szereplők:
-egyik hős oldalára sem áll
-a Toldiban a fiatal Miklóssal szinte teljes egészében azonosul
-a Toldi estéjében távolsátartóan, kritikával szemléli Miklóst
-a jellemábrázolás itt árnyaltabb
-a hősök nem idealizált alakok: Toldi és lajos király sem hibátlan jellem, hirtelen haragból és időnként meggondolatlanul cselekszenek.

  TOLDI

Kel.: az életmű kezdetén megtalált hős, T.M. mint problémahordozó alak végigkíséri  Arany pályáját. 1846-ban a Kisfaludy Társaság hirdetett pályázatot (kitétel: népies forma és tartalom), melyen magyar és történelmi témájú elbeszélő költeménnyel lehetett indulni. Aranyt a  választásában az motiválhatta, hogy Szalonta és környéke Toldi-birtok volt.

1847-ben jelenik meg, Arany hírnevét meghozza

 Előzmény: Ilosvai históriája (ebből írt mottót az énekek elején), Petőfi: János vitéz, homéroszi eposzok (a gyakori epikus hasonlatok ehhez köthetők), a romantika felfogása (az Előhang látomássá bővítésével), Shekespeare: Ahogy tetszik. C. drámája, ahol Olivér, a báty tudatlanságban hagyja öccsét, Orlandót

 Műfaj: elbeszélő költ.

 Cím: témajelölő, a főszereplő vez.neve, mintha azt sugallná ezzel a költő, hogy ez  a név, ősi, tiszta,  a család becsületességének szimbóluma

Hangnem: népies közvetlenség, egyszerű természetesség

 Idő: I. Lajos uralkodása, 9 nap eseményeit dolgozza fel

 Helyszín: Nagyfalu, Buda

Csel-Szerk.: a bűn-bűnhődés motívumára épül

Előkészítés: T.M: özvegy édesanyjával falunk él. Bátyja, György, Nagy Lajos király önző és elpuhult udvaronca, hazalátogat Nagyfaluba. Miklóst lenézi, katonái sértegetik, sőt uruk biztatására dárdával dobálják.

Bonyodalom: amikor Miklós vállát egy dárda eltalálja, egy malomkövet hajít közéjük válaszul. A hirtelen harag akaratlanul is gyilkossá teszi, mert ezzel megöli az egyik katonát.

Kibontakozás: Miklósnak menekülnie kell. Embertpróbáló kalandokba keveredik – farkasokkal küzd, megfékez egy megvadult bikát-, majd Nagy Lajos udvarába érkezik. A haza becsülete veszélybe került, uis egy cseh vitéz sorra legyőzi párbajban a magyar lovagokat, és már nincs, aki kiállna ellene. Arany epizódokat iktat kzbe, mely egy része előre visz, néhány késleltet, a jellemábrázolást segítik.

Tetőpont: Miklós roppant erejével győzedelmeskedik, az életétért könyörgő csehet életben hagyná, de mivel az orvul rátámad, már nem tehet mást, az életét védi.

Megoldás: György sem tétlenkedik ezalatt, a királynál bevádolja öccsét. A király azonban bölcs uralkodó, megbocsát Miklósnak, és Györgyöt elűzi.

Szereplők:

T.M., T.Gy., édeasanyjuk, Bence- Miklós hű szolgálója, Lajos király, Laczfy nádor

 Mikós:

-történelmi személy, mitikus tulajdonságokkal felruházva

-eszményi népi hős, meseszerű alak

-értékes tulajdonságai révén a magyarság példaképe, nemzeti jellem

-rendkívüli testi erő lakozik benne

-becsületes

-érzelmi melegség, őszinteség, erkölcsi tisztaság jell.

-a paraszt- és nemesember vonásai keverednek benen: földesúri büszkeség és jobbágyi megalázottság

-hatalmas lelkierő lakozik benne

-megbocsátó

-egyetlen hibája: hirtelen haragja (mindhárom részben dühe miatt esik bűnbe)

 Kif.eszk: természetes beszéd, népi kifejezése, dialógusok, álom-allegória, hasonlatok, metaforák, megszem.

 Verselés: ütemhangsúlyos, felező 12-es

 Rímek: páros, aabb…

 Üzenet: az egyszerűá ember is értékes, aki szerint meg kell őrizni önmagunkat, nemzeti értékeinket, mert különben elpusztul az emberiség. A Toldi estéjében Lajos király szerint az idő hald, a történelem változást követel.

 Stílusa: realista

 Nyelvezet: népies

Arany: Ősszel

kel: 1850.
műfaj: elégico-óda
cím: időhatározó, témajelölő
téma: két ellentétes világ: Homérosz és Osszián világa; ha a nép halott, nincs szükség költészetre sem.
A homéroszi világ jell.: harmónia, görögös teljesség, felszabdult derű
Osszián világának jell: a legyőzött, bolgodtalan, északi nép énekese az elesett daliák hős szerelmét idézi.
Szerk: tudatos, szimmetrikus szerk
I. rész: 1-5.vsz: a homéroszi világot idézi, a reformkori reményekre utal
II.rész: Osszián világa: halálhangulat

1. és 6. vsz. jelen
2.és 5. vsz.: múlt
7.- és 10.vsz múlt

üzenet: a jelen képe: kihalt természet egyhangúsága, negatív festéssel, amit Osszián borongós vidékéhez hasonlít. Mindneütt csak pusztulás, halottak néznek még az égből is.

kif.eszk: ism, kérdések, felkiáltások, töredékesség, elhallgatás, szünet, refrén, has., megszem., halm.
motívum: ősz
stílus: romantikus

Arany: Letészem a lantot

kel.: 185-ben a Világos előtti elégikus hangnem egyenes folytatása. Abból az elhatározásból született, hoigy Arany abba akarta hagyni a versírást. Alapélmény: Világos után csalódott, reményvesztett.

műfaj: elégico-óda
típus: idő - és értékszembesítő vers
cím: tárgyas szószerkezet, a vers kezdő sora, témajelölő
téma: két korszakot, két lelkiállapotot állít szembe egymással: a sivár jelent és az értékgazgad múltta. A jelenből visszatekintve mutatja be.
hangnem: emelkedett, elégikus
hangulat: fájdalmas, lemondó
motívum: a lant, a költészet ősi szimbóluma (párhuzam: Petőfi: A XIX. sz. költői c. versével vagy Vörösmarty: Előszó)
szerk: keretes, az első és az utolsó vesz. uúgy kezdődik, tartalmában ahsonló,  amódosított refrén a befejezettséget fejezi ki
I. rész: 1. vsz. jelen- a költő csüggedten visszatekint. Van-e értelme  a szab.harc bukása zutáni költészetnek.
II. rész. 2-5.vsz. a múlt. a jelennel való szembeállítása. (értékszembesítés)
a múlt: reformokori lekesedés, értékgazdagság, tavasz-nyár képei, ifjúság, Petőfi erőt adó alakja, közös munka, bizakodás a jövőben
teljességélmény
a jelen: értékszegénység, sivárság, öregség, Petőfi elvesztése, magány, remnényvesztés, hiányélmény

III. rész: 6-7. vsz: jelen- céltalan, értelmetlen  a dal. A költészet haldoklása=  a nemzet halála. (= fa halálának metaforája). A költő kiábrándult, megkérdőjelezi saját művészi hitvallását (ars poetica)
A refrén szerepe: minden vsz. 7-8. sora a refrén szerepét tölti be. Ez felkiáltás, de tartalmi szempontból költői  kérdés. Jelentése: odavan a fiatalság.
kif.eszk.: matafora, jelző, kérdések, megszem., ismétlés, refrén, halmozás, hasonlat
stílus: romantikus
üzenet: Arany feleslegesnek érzi magát és költészetét. Ha  a nemzet halott, nincs kinek énekelni. A vers alapélménye a kiábrándulás, a múlt visszahozhattalanságának felismerése, katasztrófaélmény.

Kiskunság

kel.: 1848. máj-jún., Pest.
Nemcsak  aszülőföldje, hanem politikai reményei is ide, a Kiskunsághoz kapcsolták, hiszen Szabadszálláson kívánt fellépni a képviselőválasztáskor. Ekkor még nem sejthette a rövid idő múlva bekövetkező kurdarcot. hangulat: várakozó bizakodás, optimista derű lengi át az egész költeményt.
címe: témamegjelelő
műfaj: tájleíró vers.
Szerk: Kiváltó oka nem a közvetlen szemlélődés, élmény, hanem a nagyvárosban feltörő emlék képek;  a vers végén a forgó lapátok a jövő bizopnytalanságát, nyitottságát fejezik ki
 a napszakok változásából következtethetünk arra, hogy a térbeli haladás párhuzamos az idő haladásával ( Egy forró nyárközépi napon, kora délelőtt a puszta egy meghatározott pontjáról indul el a szemlélet a város felé, s mire a szélmalmok alá ér, már beesteledik. ); hol részletezve, hol nagyvonalúan mutatja be  a tájjeleneteket
 Üzenet:  Petőfi az összes tájversében a haza szépségére hívja fel a figyelmet. Ha már egy ilyen szép hazánk van, akkor tenni is kéne valamit a felvirágzása érdekében - ezt sugallja. A hazáért akár az életünket fel kell áldoznunk.

Ítélet

kel.:  1847 áprilisában keletkezett, kevesebb, mint egy évvel az 1848 - 49-es forradalom és szabadságharc előtt. Petőfi harmadik pályaszakaszát jól jellemzi ez a költemény.
műfaja: rapszódia
típus:  forradalmi látomásvers, a sorok rímtelen hexameterek.
cím: témajelölő
hangnem: emelkedett, magasztos, szélsőséges
stílus: romantikus
Szerk., kif.eszk: A mű szerkezetileg három egységre tagolható.
Az első egység (s a vers) a költemény egyetlen kérdő mondatával indul. A szerkezeti rész allegorikus, végigvonul rajta a világtörténelmet vérfolyammal azonosító metafora. A folyam “ködbevesző szikláibul a hajdannak” ered, senki nem emlékszik rá, hogy hogyan kezdődött a békétlenség. A vérfolyam a jelenben is folyik – írja a költő, s nem is lesz vége egyhamar. A költő előrevetíti, sejteti e vészt a természeti fogalmakat használó első részben, amely a hetedik sorig tart.
A második egységben megjelenik a költőideál újszerűsége, a költő-próféta (“Rettenetes napokat látok közeledni.”). A jelenlegi béke leírására Petőfi igen érzékletes természeti képeket használ: “Ez csak ama sírcsend, amely villámnak utána / A földrendítő mennydörgést szokta előzni.” A földrendítő egy egyedi szóösszetétel, a költő ezzel is érzékelteti a mennydörgés nagyságát. A következő sorokban a jövendőhöz szól a költő egyes szám második személyben. A költői képek egyeztetésével tökéletes a hatás: a fátyol is hangsúlyozza azt a sejtelmességet, amely később kimondva jelenik meg: “meggyujtván a sejtés tündéri tüzét”, a képet egy alliteráció is erősíti.  Petőfi a jövőt egy kontraszttal jellemzi, ami érzelmi ambivalenciát tükröz az elkövetkező történésekkel szemben: “Fátyolon átlátok, s attól, ami ott van alatta, / Borzadok, iszonyodom, s egyszersmind kedvre derűlök / És örülök szilajan”. Az ezt követő sorokban a háború istenét említi a költő, aki “páncélját s kardját markába szorítván” hívja végső, mindent eldöntő csatára a világ népeit. Ez a kép mitologikus, a háború istene a görög mitológiában Árész (a római mitológiában Mars), akinek attribútumai a kard és a pajzs.
A végső csata után két nemzet fog elkülönülni, ezek nem származás, hanem erkölcsi érték alapján fognak összetevődni: “A jók s a gonoszak.” Az eddig mindig vesztes jó akkor győzni fog, de a végső győzelem ára a vértenger. Az egyszavas mondat (“Mindegy.”) törést jelent a vers menetében a többsoros mondatok után, ez váltást, változást érzékeltet, s egyben a második egység szerkezeti határa is.
A harmadik egység némileg ellentétet alkot a második egységgel, hiszen itt biblikus képekkel találkozhatunk a második egység mitologikus képeivel szemben. A harmadik rész (utolsó négy és fél sor) az apokalipszis képeit tárja elénk: “Ez lesz az ítélet, s ez után kezdődik az élet, / Az örök üdvesség.” A költő megfogalmazza: nem kell a békéért a mennybe mennünk, hanem maga a menny fog a földre szállni, tehát igen bizakodó a vers zárása.
üzenet:  jól példázza Petőfi Sándor világnézetét, a teleologikus történelemszemléletet, miszerint az emberiség az általános boldogság felé halad, és ennek eléréséhez az eszközünk az egyéni és nemzeti szabadság.
várt és remélt szabadság gondolatköréhez kapcsolódik Az ítélet című költemény is
- hexameteres forma
- egész versen egy metafora vonul végig: az emberiség története
- saját történelmi szemléletét fejezi ki a vers
- a cím keresztény-vallásos fogalomhoz társul: a bibliai utolsó ítélet végső igazságtevésére utal
- ebben a versben kevesebb a személyes átéltség, inkább közlő, magyarázó jellegű
- a múlt tanulmányozásából következtetéseket von le: az emberiség története örökös harcok folyamata. Majd a jelenre vetett pillantás után a nem is távolinak vél jövőbe néz, s megjósolja az elkövetkező „rettenetes napokat”, az utolsó véres háborút, mely megold minden társadalmi problémát, s utána megvalósulhat a földi menny
- a jövőbe tekintéssel próféta szertartásos szerepét ölti magára
- forradalom előtti optimista hit, mely szerint egy csapásra megváltozhat a világ,
beteljesülhetnek az emberiség évezredes álmai

Az ítélet - a várt és remélt szabadság gondolatköréhez kapcsolódik Az ítélet című költemény is
- hexameteres forma
- egész versen egy metafora vonul végig: az emberiség története
- saját történelmi szemléletét fejezi ki a vers
- a cím keresztény-vallásos fogalomhoz társul: a bibliai utolsó ítélet végső igazságtevésére utal
- ebben a versben kevesebb a személyes átéltség, inkább közlő, magyarázó jellegű
- a múlt tanulmányozásából következtetéseket von le: az emberiség története örökös harcok folyamata. Majd a jelenre vetett pillantás után a nem is távolinak vél jövőbe néz, s megjósolja az elkövetkező „rettenetes napokat”, az utolsó véres háborút, mely megold minden társadalmi problémát, s utána megvalósulhat a földi menny
- a jövőbe tekintéssel próféta szertartásos szerepét ölti magára
- forradalom előtti optimista hit, mely szerint egy csapásra megváltozhat a világ,
beteljesülhetnek az emberiség évezredes álmai

Forrás: magyar irodalom érettségi tételek | Érettségi

Egy gondolat bánt engemet...

Kel.:1846 vége, szilveszteri vers. A vers keletkezésekor a világ nagy változások előtt áll.
műfaj: rapszódia
típus: forradalmi látomásvers
téma: a megsejtett és várt világforradalom víziója jelenik meg a versben.
cím: a vers első sora, témajelölő
hangnem:emelkedett, magasztos
szerk: 1-12. sor: bevezető rész. Az első sor és  a cím egyezése nyomatékosít. A vers a passzív, lassú, hétköznapi halál lehetőségének bemutatásával indul a cselekvő, intenzív, hirtelen halállal szemben. Petőfi elutasítja a hétköznapi halált, a vágyott, hősi halált szeretné.
13-31. sor: a hegyi táj eltűnik, a képzeletbeli alföldi sík vidék jelenik meg, melyen az egész föld, a világ minden rabszolga-népe elfér. Az elnyomott népek megütköznek a zsarnoksággal. Ebben  a csatában, amely a világszabadságért folyik, szeretne elveszni a költő. Az áhított halál: szent célért hősi halál.A szemléletesség eredménye: látjuk és halljuk is egyszerre a csatát.
31-36.sor: a versszárlat, a temetés látomásos képe jelenik meg: a névtelen hősöket közös sírba temetik el. Az utókor kegyelettel ápolja az elesett hősök emlékeit.
motívumok: világszabadság, halál, hervadó virág, gyertyaszál, fa, kőszirt
kifeszk.: hasonlat, ismétlés, párhuzam, felszólítás (tiltó és igenlő is), fokozás, erőteljes színek: fekete-piros, erőteljes hangok: harsogás, mennydörgés
üzenet: a világszabadságért kibontakozó küzdelemben Petőfi részt akart venni, kijelölte  a feladatát: a hősi harcot és a halált választja.
stílus: romantikus

Petőfi Sándor: A XIX. század költői

Kel: 1847, Pest
Műfaj: ars poetica
Típus: érvelő vers
Téma: újfajta művészi hitvallás hirdetése = Petőfi azonosul a költői apostol szereppel
Cím: témam.
A költő feladata Petőfi szerint:
a) a költő vezér, lángoszlop, aki új eszmét hirdet, forradalmi célokért küzd egy közösség élén
b) az Ígéret földjére (Kánanán) vezeti a népét = jobb élet, szabadság
c) a művész szerepét romantikusan értelmezi
Motívumok: puszta, lángoszlop, lant, próféta, Mózes, Kánaán, Bőség kosara, jog asztala, szellem napvilága
Hangulat: felfokozott, lenduletes, sodró, dühös, türelmetlen-türelemes
Stílus: klassz., rom.
Kif. eszk: ?, felszólító módú idég, hasonlatok, megszem.
Szerk.:
1.vsz: a lírai én felvázolja jelen helyzetét: felelőségteljes költőre van szüksége a világnak, hangsúlyozza a feladat nehézségét
2.vsz. bibliai hasonlatok a jelen költőinek helyzetére : lángoszloppá, vezéregyéniséggé kell válniuk
3.vsz: a beszélő személye nem jelölt: a néppel együtt kell indulni
4.vsz: a hamis próféták (a fennálló rendet elfogadók) leleplezése, megátkozása
5. vsz.  a Kánaán leírása: a jogi egyenlőség, az anyagi javak és a tudás megszerezhetősége
6.vsz: kérdéssel indul, majd  a jövő képeit mutatja. Az nem hozza még el a várva várt állapotot, de a remény feladását a költő elveti, és küzdelemre szólít fel. Záró kép: egy temetés képe.

Petrőfi Sándor: Dalaim

kel: 1846., Pest
műfaj: ars poetica
téma: P. elismeri a képzelet teremtő erejének meghatározó voltát. Bemutatja a leggyakoribb ihletőit: a merengő hangulatot, a gondtalan kedélyt, a mámoros jókedvet, a szabadságvágyat.
cím: témam.
motívumok: holdsugár, pillangó, vadrózsa, szivárvány, felleg, villám
szerk: 6 vsz. - versszakonként változik az érzés, a hangulat
1.vsz.: holdsugár=ábrándozás
2.vsz: pillangó=könnyelmű csapongás
3.vsz: vadrózsa=szerelem
4.vsz: szivárvány=mámor
5.vsz: felleg=bánat
6.vsz. villám=harag (itt a szabadság utáni vágya szólal meg a lírai énnek, ez  a költészet legmagasabb pontja és végső célja)
Az első négy versszak általánosító hatású, az 5-6. vesz. konkrétabb/politikai célokat fogalmaz meg, társadalmi átalakulás vágyával.
kif.eszk: metafora, ?, hasonlat
stílus: romantikus
üzenet: ars poetica- sajátos megfogalmazás, mintha minden azért keletkezne, hogy a költő magánéleti és közéleti feladatait megoldja.
hangnem: szentimentális, romantikus

Petőfi Sándor: Minek nevezzelek?

kel: 1848. jan., Pest
műfaj: óda
téma: vallomás; a szenvedélyt kimondhatatlan nagyságú érzelmekkel fejezi ki; témaája újszerű: az óda tárgya  feleség
cím: ? mondat, a vers kezdő sora
hangnem: fennkölt
költői szándék: megnevezni egy képpel egy nő iránti érzelmeit (feszültség, mert nem talál megfelelő jelzőket)
Szerk: minden mvesz. egy keretbe zárt metafora; kérdéssel kezd, bizakodik, és lemondóan zárul
1.vsz: szem-csillag
2. tekintet-galamb
3.vsz: hang-titkos rezdülés
4.vsz: ajkak-lángoló rubintkő
5.vsz: hitves-édesanya, tündérvilág, kincs
a megnevezési vágy után lecsendesedik a végső megszólításban: "Édes ifjú szép hitvesem"
Egyfajta epikus szál is nyomon követhető: az egymásra pillantástól, az érintéseken keresztül a csókig.

Kifef.eszk: metafora, fokozás, halmozás, áthajlások
nyelve: egy-egy vsz. egy-.egy többszörösen összetett mondat, a tagmondatok határa általában a sor végén van, a vsz. 1. és 10. sora keretet alkot.
üzenet: a szerelmes férfi keresi az érzései szavakba öntését, végül rájön, hogy mindez kimondhatatlan, mert természetes az életében és egyszerű.
stílus: romantikus

A puszta, télen

kel.: 1848 jan., Pest
műfaj: tájleíró költemény
téma: Petőfi az őt körülvevő világ benyomásaira akar a versben visszahangot adni.
cím: téma- és helyszínjelölő
motívumok: tél, ősz, nyár, puszta, befagyott tenger, istálló, nap, béres, alkonyat, szelek, viharok...
szerk:
1-2. sz.: a tél a teljes hiány világaként jelenik meg
3-6. vsz.: az emberi és az állati világ helyszíneit veszi sorra, negatív tájfestést alkalmaz: üresek, hallgatnak, senki nem fordul feléjük. Ami pozitívum: az a múlttal szemben jelenik meg: a múlt szabadabb, életerős.
7. vsz.: élet csak alevegőben van, a szelek nyargalnak, birkóznak.
8-9.vsz: az alkonyat köde az élet maradványait is eltakarja: égi szállására siet az üldözött, űzött, fenyegetett élet, s a nap királyként hanyatlik le  alátóhatáron. Ezzel eltűnnek az élet utolsó maradványai is.

kif. eszk.: felkiáltás, tagadószók, hangtalanságot kifejező igék, megszemélyesítések, hasonlatok, metafora
stílus: realista
üzenet: a költő megmutatja a csodált téli alföldi világot. Nem kíván ennél többet, hagyja, hogy az olvasó az ő szemén keresztül lássa meg a tájat.

Petőfi Sándor: Fa leszek ha...

kel: 1845.
műfaj: dal
típus: műdal
téma: Petőfi megismerkedett Mednyánszky Bertával, szerelem helyett múzsát talált benne; 39 verset írt hozzá a Szerelem gyöngyei ciklusban jelentek meg ezek; téma: szerelmi vágy, költői ambíciók
cím: témam., a vers kezdősora (népdalszerű)
motívumok: fa, virág, harmat, napsugár, csillag, pokol, menny
szerk: metaforikus
1. vsz. a szerelmes költő sorolja az egymástól elválaszthatatlan, egymás nélkül nem létező dolgokat (fa-virág, virág-harmat, harmat-napsugár)
2.vsz: semmi sem (menny-pokol) akadályozza meg a költőt céljai elérésében, bármit vállalna   a szerelméért
hangnem: vallomásos
kif.eszk: mondatszerkezet (Időhat. feltételes, fordított sorrendűség jell.), halmozás, metafora, ellenétét
üzenet: a szerelem mértékét képek sorozatával bizonyítja. A földit és a tapasztalaton túlit kapcsolja össze. Érzi, a szerelem megnyerhető ill. elveszthető, sérülékeny.
stílus: romantikus

Petőfi Sándor: Hortobágyi kocsmárosné

Kel.: 1842
Műfaj: népies helyzetdal (a költő egy jellegzetes nép alak helyébe képzeli magát, egy másik személy szerepéből szólal meg; életkép- helyzet az elsődleges; zsánerkép- jellemzés az elsődleges- itt mindkettő jell.)
Hangnem: közvetlen, humoros hatású
Téma: egy képzeletbeli szituáció rögzítése: a vers egy hortobágyi kocsmába betérő, a szép kocsmárosnénak udvarló vendéget mutat be.
Kif. eszk: ellentét (külső hideg, benti meleg), népies megszólalások, kifejezések; népies metaforák; humor

Előszó

Kel: 1850-51 telén. A Három rege elé szánta előszónak, végül anélkül jelent meg. Batthyány Emma grófnőnek ajánlja.
Műfaj: rapszódia, allegorikus vers
típus: időszembesítő
cím: mű elé szánt szöveg, vagy bármilyen "nagy" dolog csak ez után következhet
téma:  a nemzet és  a haza sorsa. A vers Vörösmarty lelkiállapotát, kétségbeesését tükrözi  a szabadságharc után
szerk: nagyívű történelmi áttekintés, egy esztendőt mutat be párhuzamosa a nemzet sorsával
1-18. sor: a reformkor időszakát eleveníti fel, amely a tavasz, az alkotómunka,  a remények időszaka volt. A forradalomban (márc.15.) megszületett a szent szózat
19-33.sor: a háborút kozmikus erejű, apokaliptikus vihar képeivel szemlélteti
34-41.sor: a jelen bemutatása. (Most tél van...)- az élet megállása, az isten által teremtett világ rossz lett, az emberben az állati rész diadalmaskodott
42-49.sor: a közeljövő ironikus bemutatása: a tavasz hazudik (a természet körforgása szerint újjászületik), az ember számára nem jöhet új tavasz, a szab.harc. halottait/kudarcait senki sem keltheti életre
49.sor: megválaszolatlan, fájdalmas kérdés. Elválik a természet és a társadalom párhuzama.

hangnem : szenvedélyes
jelentősége: a világosi katasztrófa egyik megjelenítője
Üzenet: a vers egyszerre szól a világosi nemzeti katasztrófáról, a költői én kilátástalanságáról és a történelmi fejlődés céltalanságáról-
stílus: rom.
kif.eszk: nagyítás-túlzás (hiperbola), ellentétek, költői kérdés, metaforikus szerkezetek, kötőszóhalmozás (poliszindeton)

Sziasztok, 

a három téma közül válasszatok ki egyet, és fejtsétek ki minél alaposabban! Küldhetitek e-mailben is a szövegeiteket! Akinek van kedve több megírásához is, azt természetesen értékelem.

Határidő: április 3., kedd 

Érvelés 1.

"Nem tudom, az ezredfordulón mit fogunk eladni, csak az a biztos, hogy többet, mint bárki más." 
(Ray Kroc,  a McDonald's alapítója)


"Amikor az athéni piacon az áruk roppant sokaságát szemlélte, Szókratész gyakran mondogatta magában: mennyi mindenre nincs szükségem!" (Diogenész Laertiosz)

A kétféle szemléletmód összehasonlításával mutasd be, hogy milyen értékszemlélet határozza meg az ókori gondolkodó, ill.  a modern fogyasztói társadalom életformáját. Érvelj egyik vagy másik  mellett irodalmi, művészeti, kultúrtörténeti példák felhasználásával. Írásod terjedelme ne haladja meg a három oldalt!

Érvelés 2. 

"Mi, emberek, különbözőek vagyunk ugyan, de emberi minőségünkben egyenlők. A másság szemléletekor leggyakrabban elhatárolunk, különbséget teszünk értékes és értéktelen, nagyobb értékű és kisebb értékű, értékhordozó és értékvesztett, végső soron emberi és nem emberi között. Az emberi mivoltot, az emberi létezést tekintve azonban nem határozhatunk meg ilyen különbségeket. Nincs olyan emberi tulajdonság, amely társadalmi értelemben az ember minőségét különbözővé tenné."

Ezeket a mondatokat egy értelmiségi fogalmazta meg napjainkban. A különlegesség, a másság, a deviancia nehezen meghatározható fogalmak, többek között azért, mert tágan értelmezhető határaik vannak. A művészek előszeretettel ábrázolják a nem szokványos,a  hétköznapitól eltérő figurákat, helyzeteket. Magyar és világirodalmi, filmművészeti stb.  példák segítségével mutass be néhány ilyen jellegű alkotást, érvelj szükségességük mellett, avagy fejezd ki egyet nem értésed, ha valamilyen téma már neked is "sok"! Írásod ne haladja meg a három oldal terjedelmet!

Érvelés 3.

"Superman és Harry Potter

Amikor tizenévesek a hősiességről beszélnek, nem Dugovics Tituszt vagy az egri vár védőit említik, hanem Supermant, Luke Skywalkert és Harry Pottert. Számukra ezek a kitalált figurák, a világ képzeletbeli megmentői a hősök. "Hiszen ők is harcolnak, megsérülnek, az életüket kockáztatják, hogy legyőzzék  a gonoszt, megmentsék a világot." -mondják. Számukra az a hős, aki miszlikbe aprítja ellenfelét, és többszörösen átveri a rendőröket. Ahány kor, annyi hős és hőstett...."

Fejtsd ki a véleményed arról, hogy szerinted a mai tizenévesek hősképe elszomorító-e vagy sem! A szülök, a  nagyszülők nemzedékeihez képest milyen a mai tizenévesek hősképe? Van- e egyáltalán? Írásodban a szöveg megállapításait is vedd figyelembe, és gondolatmenetedben irodalmi példákra is hivatkozz. Írásod ne haladja meg a három oldalt!

Dolgozat- magyar felvilágosodás, eu.-i romantika

57-58.old. felvilágosodás Magyarországon
61. old. Bessenyi György
64-65. old. Kazinczy Ferenc, cikk
69-70. Batsányi, MPC, vátesz

86. old. Csokonai Vitéz Mihály - irodalmi munkássága
88-89. old minden piros címes szöveg (alábbiakban:MPC), hangszimbolika, tiszta rím, asszonánc, szimultán ritmus
94-95.old. MPC
102-103. old.MPC
06-09.old.MPC, stílusai

110. old. Berzsenyi Dániel -irod. munkássága
113-115. old MPC
118-118. MPC
122-124. MPC
126-128. MPC
128-129. MPC

134-139. Romantika (itt: minden)
182. MPC, verses regény
187-190. minden

+ amiket a füzetbe írtunk

Légyszi msáoljátok be, ksözönöm!

Berzsenyi Dániel: Levéltöredék barátnémhoz- vázlat

Keletkezés: 1806 körül, Niklán. A vers címzettje Dukai Takács Judit, aki  a költő szellemi, lelki barátja.
Műfaj: elégia - a cím episztolát (=verses levél) ígér, de ez megtévesztő, mert annak csak a vers elején tekinthető; a megszólítottról egyre inkább a megszólalóra , a külső körülmények, életképszerű elemek leírásáról is a lelkiállapotra helyeződik a hangsúly)
Cím: -megszólít egy konkrét személyt;
         -megtévesztő: a) nem töredék, tökéletesen zárt vers - műfaji  határátlépés, a romantikus költészeteszményhez közelíti a szöveget
                                b) nem episztola
Téma: lelki magány
Típus: létösszegző vers
Szerkezet: 1-4. vsz. őszi, szüreti, elcsendesedőben lévő est lefestése (diófa, láng, takaró, bogarak...), közben önarcképet fest a költő. Az élet konkrét képeit rezignált hangulat veszi körül, minden értelmezhető metaforikusan.
5.vsz.:összegző rész: "Életem képe ez." - a lírai én magánya  akonkrét léthelyzetből állandósult élethelyzetté válik. Vigaszt ugyan adhat a szerelem és a költészet, de megváltoztatni azt már nem tudja.
Idősíkok: A ver első felében jelen, majd  a 3. vsz. közepétől kezdve a vágyott múlt, a vers zárlatában ismét  a jelen.
Verselés: felező 12-es

töredék                               < ------->               egész
-talán csak témájában: a költő képtelen             - a verszakok teljesek  
szabályos levél megírására a magány                - az utolsó vsz. még egy sorral hosszabb
okozta szomorúsága miatt                                  - rímelése kiszámítható (egymástól messzebb eső
-befejezetlen levél                                                keresztrímek)
- műfaji váltás                                                    - a szerkezete a műfaji váltás ellenére zárt, kerek 
 történik (episztola-> elégia)                              -témabeli váltás nem történik, nincs 
                                                                             hiányérzetünk   

színház

Február 15-én (szerdán) a Vígszínházba megyünk a Csongor és Tünde c. előadásra (a címre kattintva ott találod magad a szereposztásnál a színház oldalán).
A vonat árát mindenki magának fizeti.

A jegy ára: 2000 Ft.Kérem, január 27-ig hozzátok be  a pénzt!