Csokonai: Tartózkodó kérelem-vázlat

Kel.: 1803., első változat: 1793. (Egy tulipánthoz)
műfaj: dal

téma: Csokonai önmagáról, lelkiállapotáról,  a szeretett lányról, annak szépségéről szól; szerelméért viszonzást kér

cím: témamegjelölő, minőségjelzős

hangnem: epekedő, finomkodó

szerk: zárt, klasszikus, kiegyensúlyozott forma, miniatűr, rokokó
1.vsz. vershelyzet: a lírai én állapota: szenved, nem tudja, viszontszeretik-e
2. vsz. a kedves alakjának dicsérete- udvarlás
3. vsz. kérés megfogalmazása - szeresse viszont  a költőt

kifejezőeszközök: metafora (szerelem=tűz, tulipánt=kedves...), megszemélyesítések, antik kif. eszközök, rokokó képek

rím: abab (kereszt)

verselés: bimetrikus

stílus: rokokó

Európai felvilágosodás - megtanulandók

fogalmak: felvilágosodás, racionalizmus, empirizmus, társadalmi szerződés, népfelség elve, deizmus, teizmus, panteizmus, materializmus, klasszicizmus, szentimantalizmus, Enciklopédia, regény, utópia-ellenutópia, tézisregény, szatíra, példázatos regény, robinzonád, utaztató regény, Sturm und Drang, zsenikultusz, emberiségdráma, moralitás, fausti  (modern) ember - és világkép, dal, önmegszólító vers, weimari klasszika

személyek -nem az életrajzukat kérem, de tudd, hogy éltek, (miben hittek, hogyan gondolkodtak): Rousseau, Voltaire, Locke, Descartes, Swift, Defoe, Goethe

Könyből kijelölt tanulnivalók:

8-13. old. minden piros címes szövegegység (későbbiekben MP) + Enciklopédia + istenfelfogások  + szentimentalizmus

17-18. old. MP +  regény + angol irodalom jell.

23-24. old. MP + utópia + szatíra + francia felvilágosodás

26-27. old. Rousseau gondolkodásmódja, elképzelései

30-35. old. MP + tézisregény

40-42. old. MP+ Sturm und Drang + német felvilágosodás

43-53. old. MP + emberiségköltemény + moralitás

+ vázlatok a füzetből

Bízom benne, mindenkinek sikerül szépen és alaposan felkészülnie.:)))

Ha valaki úgy érzi, szívesen meghallgatná/belehallgatna Candide történetébe hangoskönyvben, azért, mert kiváncsi, mert elolvasta, mert nem olvasta... itt megteheti:
http://mek.niif.hu/03900/03981/mp3/index.html

Jó szórakozást hozzá :D

Rousseau - vázlat, folyt.

Az egykor létező természetes és ősi egyenlőtlenséget a magántulajdon intézményesítése és a munkamegosztás bevezetése szüntette meg. Szerinte a szabadság-egyenlőség-testvériség csak közmegegyezésen alapulhat. Az államhatalomnak a nép ad jogot  a vezetésre, de ha a vezetők visszaélnek  a hatalmukkal, ezt a szerződést fel lehet bontani, az így létrehozott, új egyenlőség azonban minőségileg más, mint az eredeti.

c) Társadalmi szerződés:

ebben foglalja össze legpontosabban a társadalombölcseletét,  a népfelség elvét. Az uralkodó hatalma nem istentől való, hanem polgári szerződésként értelmezhető, amit szükség esetén fel lehet bontani. Alapelveit az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1791) is visszahangozza.

Színház

Akit érdekel, itt megtalálja, mire jöhetne velem november 8-án. Fél öt körül indulnánk, és gondolom, fél 12 körül érnénk haza.
Találtok leírás, meg egy kis részletet is belőle.
Ha jöttök, kérem, a héten mondjátok meg, hogy úgy rendeljem a jegyeket. Köszönöm, mzs

Befejezetlen mese- azoknak, akik nem találták már a levelek között

Tehát, amit szeretnék: írjatok ehhez a meséhez folytatást és befejezést. A terjedelmet nem határozom meg, a lényeg, hogy figyeljetek arra, kerek, lezárt történet váljék belőle

 

 

 

A fa titkos szíve  

 Történt egyszer valahol Afrikában egy tikkasztóan meleg napon. A nyúl élelem után kutatott, de az iszonyatos forróságot érezvén, hamarosan csak az járt az eszében, milyen jó lenne egy kis árnyék.

A távolban meglátott egy hatalmas öreg mangó fát. A fa terebélyes lombja alatt csodaszép árnyékos mező terült el. A nyúl odafutott a mangófa árnyékának széléhez és udvariasan engedélyt kért, hogy élvezhesse a hűs árnyékot. A fa azt válaszolta: Természetesen barátom. A nyúl lehuppant az árnyékban és így szólt: Ó, Kedves Öreg Fa, hálásan köszönöm az árnyékod, ez az amire éppen szükségem van. Ebben a pillanatban a hatalmas mangófa levelei örömmel rezdültek meg és a lombozatból lepottyant egy óriási érett mangó. A nyúl hálásan megköszönte azt.

Egyszercsak érzi a nyúl, hogy nagyon viszket a háta. Kedves Öreg Fa! - szólalt meg ismét. Lennél olyan jó és megengednéd, hogy a törzsedhez dörzsöljem a hátamat, mert iszonyúan viszket. A fa levelei, mintha ismét mosolyra fakadtak volna és a fa így válaszolt: Természetesen kedvesem. A nyúl ismét hálásan megköszönte.

A fa kis idő múlva megszólalt: Nyulacska, Te vagy az első teremtmény, aki ilyen tisztelettel és megbecsüléssel fordultál hozzám. Viszonzásul szeretnék neked megmutatni valamit. Felfedem előtted szívem titkát, ha kívánod. Csak azt kérem, ne nyúlj semmihez, és ne végy el semmit. Természetesen örömest megnézem és köszönöm neked - válaszolta a nyúl, miközben a farka remegett az izgalomtól és várakozástól. Hirtelen egy nyílás tárult fel a fa törzsén, mely nőttön-nőtt és végül két ajtó tárult fel a nyúl előtt.

Alighogy belépett és megpillantotta a csodálatos kertet, melyhez hasonlót még életében nem látott, földbe gyökerezett a lába a csodálkozástól. Ragyogó lágy fény világított meg mindent. Egy patakocska folyt keresztül a kerten és annak medrében csillogtak az arany és ezüst gyöngyszemek, drágakövek, gyűrűk. A fákon varázslatos gyümölcsök kínálták magukat és a kincsektől roskadozó bokrok ezer színben pompáztak. A nyúl szerette volna megérinteni azokat, de nem tette. Leült a fűre és magába szívta a fa titkos szívének varázslatos szépségét. Mindenből békésség és nyugalom áradt.

Végül a fa megszólalt: Barátom, Te megmutattad nekem, hogy képes vagy megtartani a szavad, ezért szeretnélek megajándékozni. Válassz kincseimből valamit, ami tetszik. A nyúl örömében ide-oda ugrándozott, majd egy egyszerű arany gyűrűt választott és ráhúzta a farkára. Megköszönt mindent a fának és elment, megígérve, hogy soha senkinek nem beszél arról, amit látott.

Hazafelé menet az úton lesben állt a hiéna és meglátta a nyúl farkán a csillogó aranygyűrűt. Megfenyegette, ha nem mondja el, honnan szerezte azt, megöli. A nyúl féltette az életét és elárulta a hiénának, hogyan jutott a gyűrűhöz. A következő napon a hiéna elment a fához és képmutató udvariassággal kérte, hogy leülhessen az árnyékba, ehessen gyümölcsöt és hátát a fa törzséhez dörzsölhesse. Végül a fa megengedte, hogy megnézze a szívét, ha megígéri, hogy nem nyúl semmihez.

A hiéna, amint belépett, azonnal mohón evett a fák gyümölcseiből és teletömte annyi kinccsel a hátizsákját, amennyi csak belefért. A fény egyszer csak halványodott a fa belsejében és az ajtók kezdtek becsukódni. A hiéna képtelen volt menekülni nehéz zsákmányával, ezért mindent elszórva futott az ajtó felé…

Az alábbi szövegből a kipontozott részekről mondat/mondatok hiányoznak. Pótoljátok őket úgy, hogy a létrejövő szöveg gördülékeny, összefüggő legyen! Írjátok be a füzetbe a kimaradt mondatokat! Jó munkát hozzá:)


Élt a Hargita oldalában egy magányos fenyő. (...) Még  a nyári viharok, villámok s a a farkasordító telek idején sem. Pedig annyit sanyargatták, hogy az még embernek is sok lett volna. Elfásult egészen a  nagy egyedülvalóságban. (...)
Hanem a nyáron olyat ért, amilyet még soha. (...) Egyre sóhajtozik, s mindegyre le-letekint  a völgy felé, amerre a kirándulók alóla elvonultak. (...)
A rigó egyet-kettőt füttyentett köszönetképpen, aztán tovaszállt arra, amerre a kirándulóknak nyoma veszett.
Hogy mit intézhetett a kis rigó, mit nem, nem tudhatjuk.
Jöttek az őszi ködök, esők, havas esők. (...) Már  a földre se nézett. Akárhogy tépdesték a viharok, aludt. (...)
Azt hitte, álmodik. Pedig nem álmodott. Hatalmas zsivajra, énekszóra ébredt. (...) Azóta is ott áll az iskola udvarán. Bánja is ő, hogy az ünnep, a vigalom elteltével ágait lecsapdosták. Lomb helyett szárnya nőtt.
Zászló csattog-lobog rajta, s vidám énekszó köszönti minden reggel.