Arany: Toldi estéje

kel: Arany még 1847-48-ban írja, de a forradalmi hangulathoz és célkitűzésekhez nem illik, csak 1860-ban jelenik meg.
műfaj: elbeszélő költemény
téma: Toldi Miklós életének utolsó szakasza: öregkora, halála, erkölcsi dilemma: hagyomány vagy haladás
cím: a főszereplő neve és utalás  a korára, témajelölő
hangnem: személyes
világképe: Arany számára rendkívül hamar kétségessé válik az az optimizmus, melyet Toldi sugall.
Alapkérdések:
1. a nemzetté vált nép a fejlődés melyik útján járjon? A Toldiban a hős a maga ellentmondásos jellemével is egymaga képviselte  a választ, az öreg Toldi már csak egy lehetséges alternatíva.
2. Toldi szerint meg kell őrizni a nemzeti identitásunkat; a nemzeti önfejlődés és az európai fejlődés kettősségéből az előbbit kell választani.
3. Az udvar szerint akár  anemzeti sajátosságok rovására is  akulturális és erkölcsi modernizációt kell szorgalmazni, ezen az úton a nemzeti jelleg felesleges.
4. Arany az ún. kritikai kiegyenlítődés elvét vallja, sezt Lajos király képviseli  a műben. A nemzeti jelleg és az európai fejlődés és kultúra nem egymást kizáró, hanem egymást felidéző fogalmak.

Arany vélemény - két világszemlélet ütközése:
Lajos király: nagy tervek fűtik, népét civilizálni szeretné; méltó helyet szeretne a magyaroknak  aművelt népek sorában; haladni próbál a korral, hiszen a világ folyton változik
Toldi Miklós: az erkölcsök megromlását látja a modern szellemben; attól tart, hogy  a magyarság elvesztíti nemzeti karakterét; ragaszkodik a nemzeti jelleg megőrzéséhez

Idő: néhány nap
Szereplők: Bence-az öreg Bence fia, Lajos király, T.M., apródok, Gyulafi Lóránt és Bertalan
Cselekmény:
alaphelyzet: T.M. a saját sírját ássa, közben Lajossal "vitázik"  a nemzet sorsáról
bonyodalom: az olasz vitéz szerzi meg a magyar zászlót, T.M.segítségét kérik
kibont.: T.M. megérkezik az udvarba, groteszk látványt nyújt, de legyőzi  a vitézt. Meghallgatásra indul  a királyhoz.
tetőpont: az apródok gúnydalt énekelnek Miklósról, ezért odacsap, 3 apród meghal
megoldás: Toldi menekül, összeroppan. Lajossal beszél a halálos ágyán, aki igazat ad neki, megbékél és megkegyelmez.
stílus: realista
nyelvezet: népies
üzenet: Arany teljes bizalommal tekint  a Toldi megírásakor a várt jövő felé, a Toldi estéjében azokat az ellentmondásokat veteti észre, amelyeket a felemelkedés, a nemzeti polgárosodás, a nemzeti kérdés megoldatlanságának kiéleződése hoz magával. A halott Toldival a költő a maga összhangról szőtt és illúziónak bizonyult ábrándjait is temeti.
verselés: ütemhangsúlyos, négyütemú, 12 szóütagos, magyaros verselés páros rímekkel

Arany és  a szereplők:
-egyik hős oldalára sem áll
-a Toldiban a fiatal Miklóssal szinte teljes egészében azonosul
-a Toldi estéjében távolsátartóan, kritikával szemléli Miklóst
-a jellemábrázolás itt árnyaltabb
-a hősök nem idealizált alakok: Toldi és lajos király sem hibátlan jellem, hirtelen haragból és időnként meggondolatlanul cselekszenek.

  TOLDI

Kel.: az életmű kezdetén megtalált hős, T.M. mint problémahordozó alak végigkíséri  Arany pályáját. 1846-ban a Kisfaludy Társaság hirdetett pályázatot (kitétel: népies forma és tartalom), melyen magyar és történelmi témájú elbeszélő költeménnyel lehetett indulni. Aranyt a  választásában az motiválhatta, hogy Szalonta és környéke Toldi-birtok volt.

1847-ben jelenik meg, Arany hírnevét meghozza

 Előzmény: Ilosvai históriája (ebből írt mottót az énekek elején), Petőfi: János vitéz, homéroszi eposzok (a gyakori epikus hasonlatok ehhez köthetők), a romantika felfogása (az Előhang látomássá bővítésével), Shekespeare: Ahogy tetszik. C. drámája, ahol Olivér, a báty tudatlanságban hagyja öccsét, Orlandót

 Műfaj: elbeszélő költ.

 Cím: témajelölő, a főszereplő vez.neve, mintha azt sugallná ezzel a költő, hogy ez  a név, ősi, tiszta,  a család becsületességének szimbóluma

Hangnem: népies közvetlenség, egyszerű természetesség

 Idő: I. Lajos uralkodása, 9 nap eseményeit dolgozza fel

 Helyszín: Nagyfalu, Buda

Csel-Szerk.: a bűn-bűnhődés motívumára épül

Előkészítés: T.M: özvegy édesanyjával falunk él. Bátyja, György, Nagy Lajos király önző és elpuhult udvaronca, hazalátogat Nagyfaluba. Miklóst lenézi, katonái sértegetik, sőt uruk biztatására dárdával dobálják.

Bonyodalom: amikor Miklós vállát egy dárda eltalálja, egy malomkövet hajít közéjük válaszul. A hirtelen harag akaratlanul is gyilkossá teszi, mert ezzel megöli az egyik katonát.

Kibontakozás: Miklósnak menekülnie kell. Embertpróbáló kalandokba keveredik – farkasokkal küzd, megfékez egy megvadult bikát-, majd Nagy Lajos udvarába érkezik. A haza becsülete veszélybe került, uis egy cseh vitéz sorra legyőzi párbajban a magyar lovagokat, és már nincs, aki kiállna ellene. Arany epizódokat iktat kzbe, mely egy része előre visz, néhány késleltet, a jellemábrázolást segítik.

Tetőpont: Miklós roppant erejével győzedelmeskedik, az életétért könyörgő csehet életben hagyná, de mivel az orvul rátámad, már nem tehet mást, az életét védi.

Megoldás: György sem tétlenkedik ezalatt, a királynál bevádolja öccsét. A király azonban bölcs uralkodó, megbocsát Miklósnak, és Györgyöt elűzi.

Szereplők:

T.M., T.Gy., édeasanyjuk, Bence- Miklós hű szolgálója, Lajos király, Laczfy nádor

 Mikós:

-történelmi személy, mitikus tulajdonságokkal felruházva

-eszményi népi hős, meseszerű alak

-értékes tulajdonságai révén a magyarság példaképe, nemzeti jellem

-rendkívüli testi erő lakozik benne

-becsületes

-érzelmi melegség, őszinteség, erkölcsi tisztaság jell.

-a paraszt- és nemesember vonásai keverednek benen: földesúri büszkeség és jobbágyi megalázottság

-hatalmas lelkierő lakozik benne

-megbocsátó

-egyetlen hibája: hirtelen haragja (mindhárom részben dühe miatt esik bűnbe)

 Kif.eszk: természetes beszéd, népi kifejezése, dialógusok, álom-allegória, hasonlatok, metaforák, megszem.

 Verselés: ütemhangsúlyos, felező 12-es

 Rímek: páros, aabb…

 Üzenet: az egyszerűá ember is értékes, aki szerint meg kell őrizni önmagunkat, nemzeti értékeinket, mert különben elpusztul az emberiség. A Toldi estéjében Lajos király szerint az idő hald, a történelem változást követel.

 Stílusa: realista

 Nyelvezet: népies

Arany: Ősszel

kel: 1850.
műfaj: elégico-óda
cím: időhatározó, témajelölő
téma: két ellentétes világ: Homérosz és Osszián világa; ha a nép halott, nincs szükség költészetre sem.
A homéroszi világ jell.: harmónia, görögös teljesség, felszabdult derű
Osszián világának jell: a legyőzött, bolgodtalan, északi nép énekese az elesett daliák hős szerelmét idézi.
Szerk: tudatos, szimmetrikus szerk
I. rész: 1-5.vsz: a homéroszi világot idézi, a reformkori reményekre utal
II.rész: Osszián világa: halálhangulat

1. és 6. vsz. jelen
2.és 5. vsz.: múlt
7.- és 10.vsz múlt

üzenet: a jelen képe: kihalt természet egyhangúsága, negatív festéssel, amit Osszián borongós vidékéhez hasonlít. Mindneütt csak pusztulás, halottak néznek még az égből is.

kif.eszk: ism, kérdések, felkiáltások, töredékesség, elhallgatás, szünet, refrén, has., megszem., halm.
motívum: ősz
stílus: romantikus

Arany: Letészem a lantot

kel.: 185-ben a Világos előtti elégikus hangnem egyenes folytatása. Abból az elhatározásból született, hoigy Arany abba akarta hagyni a versírást. Alapélmény: Világos után csalódott, reményvesztett.

műfaj: elégico-óda
típus: idő - és értékszembesítő vers
cím: tárgyas szószerkezet, a vers kezdő sora, témajelölő
téma: két korszakot, két lelkiállapotot állít szembe egymással: a sivár jelent és az értékgazgad múltta. A jelenből visszatekintve mutatja be.
hangnem: emelkedett, elégikus
hangulat: fájdalmas, lemondó
motívum: a lant, a költészet ősi szimbóluma (párhuzam: Petőfi: A XIX. sz. költői c. versével vagy Vörösmarty: Előszó)
szerk: keretes, az első és az utolsó vesz. uúgy kezdődik, tartalmában ahsonló,  amódosított refrén a befejezettséget fejezi ki
I. rész: 1. vsz. jelen- a költő csüggedten visszatekint. Van-e értelme  a szab.harc bukása zutáni költészetnek.
II. rész. 2-5.vsz. a múlt. a jelennel való szembeállítása. (értékszembesítés)
a múlt: reformokori lekesedés, értékgazdagság, tavasz-nyár képei, ifjúság, Petőfi erőt adó alakja, közös munka, bizakodás a jövőben
teljességélmény
a jelen: értékszegénység, sivárság, öregség, Petőfi elvesztése, magány, remnényvesztés, hiányélmény

III. rész: 6-7. vsz: jelen- céltalan, értelmetlen  a dal. A költészet haldoklása=  a nemzet halála. (= fa halálának metaforája). A költő kiábrándult, megkérdőjelezi saját művészi hitvallását (ars poetica)
A refrén szerepe: minden vsz. 7-8. sora a refrén szerepét tölti be. Ez felkiáltás, de tartalmi szempontból költői  kérdés. Jelentése: odavan a fiatalság.
kif.eszk.: matafora, jelző, kérdések, megszem., ismétlés, refrén, halmozás, hasonlat
stílus: romantikus
üzenet: Arany feleslegesnek érzi magát és költészetét. Ha  a nemzet halott, nincs kinek énekelni. A vers alapélménye a kiábrándulás, a múlt visszahozhattalanságának felismerése, katasztrófaélmény.