Kiskunság

kel.: 1848. máj-jún., Pest.
Nemcsak  aszülőföldje, hanem politikai reményei is ide, a Kiskunsághoz kapcsolták, hiszen Szabadszálláson kívánt fellépni a képviselőválasztáskor. Ekkor még nem sejthette a rövid idő múlva bekövetkező kurdarcot. hangulat: várakozó bizakodás, optimista derű lengi át az egész költeményt.
címe: témamegjelelő
műfaj: tájleíró vers.
Szerk: Kiváltó oka nem a közvetlen szemlélődés, élmény, hanem a nagyvárosban feltörő emlék képek;  a vers végén a forgó lapátok a jövő bizopnytalanságát, nyitottságát fejezik ki
 a napszakok változásából következtethetünk arra, hogy a térbeli haladás párhuzamos az idő haladásával ( Egy forró nyárközépi napon, kora délelőtt a puszta egy meghatározott pontjáról indul el a szemlélet a város felé, s mire a szélmalmok alá ér, már beesteledik. ); hol részletezve, hol nagyvonalúan mutatja be  a tájjeleneteket
 Üzenet:  Petőfi az összes tájversében a haza szépségére hívja fel a figyelmet. Ha már egy ilyen szép hazánk van, akkor tenni is kéne valamit a felvirágzása érdekében - ezt sugallja. A hazáért akár az életünket fel kell áldoznunk.

Ítélet

kel.:  1847 áprilisában keletkezett, kevesebb, mint egy évvel az 1848 - 49-es forradalom és szabadságharc előtt. Petőfi harmadik pályaszakaszát jól jellemzi ez a költemény.
műfaja: rapszódia
típus:  forradalmi látomásvers, a sorok rímtelen hexameterek.
cím: témajelölő
hangnem: emelkedett, magasztos, szélsőséges
stílus: romantikus
Szerk., kif.eszk: A mű szerkezetileg három egységre tagolható.
Az első egység (s a vers) a költemény egyetlen kérdő mondatával indul. A szerkezeti rész allegorikus, végigvonul rajta a világtörténelmet vérfolyammal azonosító metafora. A folyam “ködbevesző szikláibul a hajdannak” ered, senki nem emlékszik rá, hogy hogyan kezdődött a békétlenség. A vérfolyam a jelenben is folyik – írja a költő, s nem is lesz vége egyhamar. A költő előrevetíti, sejteti e vészt a természeti fogalmakat használó első részben, amely a hetedik sorig tart.
A második egységben megjelenik a költőideál újszerűsége, a költő-próféta (“Rettenetes napokat látok közeledni.”). A jelenlegi béke leírására Petőfi igen érzékletes természeti képeket használ: “Ez csak ama sírcsend, amely villámnak utána / A földrendítő mennydörgést szokta előzni.” A földrendítő egy egyedi szóösszetétel, a költő ezzel is érzékelteti a mennydörgés nagyságát. A következő sorokban a jövendőhöz szól a költő egyes szám második személyben. A költői képek egyeztetésével tökéletes a hatás: a fátyol is hangsúlyozza azt a sejtelmességet, amely később kimondva jelenik meg: “meggyujtván a sejtés tündéri tüzét”, a képet egy alliteráció is erősíti.  Petőfi a jövőt egy kontraszttal jellemzi, ami érzelmi ambivalenciát tükröz az elkövetkező történésekkel szemben: “Fátyolon átlátok, s attól, ami ott van alatta, / Borzadok, iszonyodom, s egyszersmind kedvre derűlök / És örülök szilajan”. Az ezt követő sorokban a háború istenét említi a költő, aki “páncélját s kardját markába szorítván” hívja végső, mindent eldöntő csatára a világ népeit. Ez a kép mitologikus, a háború istene a görög mitológiában Árész (a római mitológiában Mars), akinek attribútumai a kard és a pajzs.
A végső csata után két nemzet fog elkülönülni, ezek nem származás, hanem erkölcsi érték alapján fognak összetevődni: “A jók s a gonoszak.” Az eddig mindig vesztes jó akkor győzni fog, de a végső győzelem ára a vértenger. Az egyszavas mondat (“Mindegy.”) törést jelent a vers menetében a többsoros mondatok után, ez váltást, változást érzékeltet, s egyben a második egység szerkezeti határa is.
A harmadik egység némileg ellentétet alkot a második egységgel, hiszen itt biblikus képekkel találkozhatunk a második egység mitologikus képeivel szemben. A harmadik rész (utolsó négy és fél sor) az apokalipszis képeit tárja elénk: “Ez lesz az ítélet, s ez után kezdődik az élet, / Az örök üdvesség.” A költő megfogalmazza: nem kell a békéért a mennybe mennünk, hanem maga a menny fog a földre szállni, tehát igen bizakodó a vers zárása.
üzenet:  jól példázza Petőfi Sándor világnézetét, a teleologikus történelemszemléletet, miszerint az emberiség az általános boldogság felé halad, és ennek eléréséhez az eszközünk az egyéni és nemzeti szabadság.
várt és remélt szabadság gondolatköréhez kapcsolódik Az ítélet című költemény is
- hexameteres forma
- egész versen egy metafora vonul végig: az emberiség története
- saját történelmi szemléletét fejezi ki a vers
- a cím keresztény-vallásos fogalomhoz társul: a bibliai utolsó ítélet végső igazságtevésére utal
- ebben a versben kevesebb a személyes átéltség, inkább közlő, magyarázó jellegű
- a múlt tanulmányozásából következtetéseket von le: az emberiség története örökös harcok folyamata. Majd a jelenre vetett pillantás után a nem is távolinak vél jövőbe néz, s megjósolja az elkövetkező „rettenetes napokat”, az utolsó véres háborút, mely megold minden társadalmi problémát, s utána megvalósulhat a földi menny
- a jövőbe tekintéssel próféta szertartásos szerepét ölti magára
- forradalom előtti optimista hit, mely szerint egy csapásra megváltozhat a világ,
beteljesülhetnek az emberiség évezredes álmai

Az ítélet - a várt és remélt szabadság gondolatköréhez kapcsolódik Az ítélet című költemény is
- hexameteres forma
- egész versen egy metafora vonul végig: az emberiség története
- saját történelmi szemléletét fejezi ki a vers
- a cím keresztény-vallásos fogalomhoz társul: a bibliai utolsó ítélet végső igazságtevésére utal
- ebben a versben kevesebb a személyes átéltség, inkább közlő, magyarázó jellegű
- a múlt tanulmányozásából következtetéseket von le: az emberiség története örökös harcok folyamata. Majd a jelenre vetett pillantás után a nem is távolinak vél jövőbe néz, s megjósolja az elkövetkező „rettenetes napokat”, az utolsó véres háborút, mely megold minden társadalmi problémát, s utána megvalósulhat a földi menny
- a jövőbe tekintéssel próféta szertartásos szerepét ölti magára
- forradalom előtti optimista hit, mely szerint egy csapásra megváltozhat a világ,
beteljesülhetnek az emberiség évezredes álmai

Forrás: magyar irodalom érettségi tételek | Érettségi

Egy gondolat bánt engemet...

Kel.:1846 vége, szilveszteri vers. A vers keletkezésekor a világ nagy változások előtt áll.
műfaj: rapszódia
típus: forradalmi látomásvers
téma: a megsejtett és várt világforradalom víziója jelenik meg a versben.
cím: a vers első sora, témajelölő
hangnem:emelkedett, magasztos
szerk: 1-12. sor: bevezető rész. Az első sor és  a cím egyezése nyomatékosít. A vers a passzív, lassú, hétköznapi halál lehetőségének bemutatásával indul a cselekvő, intenzív, hirtelen halállal szemben. Petőfi elutasítja a hétköznapi halált, a vágyott, hősi halált szeretné.
13-31. sor: a hegyi táj eltűnik, a képzeletbeli alföldi sík vidék jelenik meg, melyen az egész föld, a világ minden rabszolga-népe elfér. Az elnyomott népek megütköznek a zsarnoksággal. Ebben  a csatában, amely a világszabadságért folyik, szeretne elveszni a költő. Az áhított halál: szent célért hősi halál.A szemléletesség eredménye: látjuk és halljuk is egyszerre a csatát.
31-36.sor: a versszárlat, a temetés látomásos képe jelenik meg: a névtelen hősöket közös sírba temetik el. Az utókor kegyelettel ápolja az elesett hősök emlékeit.
motívumok: világszabadság, halál, hervadó virág, gyertyaszál, fa, kőszirt
kifeszk.: hasonlat, ismétlés, párhuzam, felszólítás (tiltó és igenlő is), fokozás, erőteljes színek: fekete-piros, erőteljes hangok: harsogás, mennydörgés
üzenet: a világszabadságért kibontakozó küzdelemben Petőfi részt akart venni, kijelölte  a feladatát: a hősi harcot és a halált választja.
stílus: romantikus

Petőfi Sándor: A XIX. század költői

Kel: 1847, Pest
Műfaj: ars poetica
Típus: érvelő vers
Téma: újfajta művészi hitvallás hirdetése = Petőfi azonosul a költői apostol szereppel
Cím: témam.
A költő feladata Petőfi szerint:
a) a költő vezér, lángoszlop, aki új eszmét hirdet, forradalmi célokért küzd egy közösség élén
b) az Ígéret földjére (Kánanán) vezeti a népét = jobb élet, szabadság
c) a művész szerepét romantikusan értelmezi
Motívumok: puszta, lángoszlop, lant, próféta, Mózes, Kánaán, Bőség kosara, jog asztala, szellem napvilága
Hangulat: felfokozott, lenduletes, sodró, dühös, türelmetlen-türelemes
Stílus: klassz., rom.
Kif. eszk: ?, felszólító módú idég, hasonlatok, megszem.
Szerk.:
1.vsz: a lírai én felvázolja jelen helyzetét: felelőségteljes költőre van szüksége a világnak, hangsúlyozza a feladat nehézségét
2.vsz. bibliai hasonlatok a jelen költőinek helyzetére : lángoszloppá, vezéregyéniséggé kell válniuk
3.vsz: a beszélő személye nem jelölt: a néppel együtt kell indulni
4.vsz: a hamis próféták (a fennálló rendet elfogadók) leleplezése, megátkozása
5. vsz.  a Kánaán leírása: a jogi egyenlőség, az anyagi javak és a tudás megszerezhetősége
6.vsz: kérdéssel indul, majd  a jövő képeit mutatja. Az nem hozza még el a várva várt állapotot, de a remény feladását a költő elveti, és küzdelemre szólít fel. Záró kép: egy temetés képe.

Petrőfi Sándor: Dalaim

kel: 1846., Pest
műfaj: ars poetica
téma: P. elismeri a képzelet teremtő erejének meghatározó voltát. Bemutatja a leggyakoribb ihletőit: a merengő hangulatot, a gondtalan kedélyt, a mámoros jókedvet, a szabadságvágyat.
cím: témam.
motívumok: holdsugár, pillangó, vadrózsa, szivárvány, felleg, villám
szerk: 6 vsz. - versszakonként változik az érzés, a hangulat
1.vsz.: holdsugár=ábrándozás
2.vsz: pillangó=könnyelmű csapongás
3.vsz: vadrózsa=szerelem
4.vsz: szivárvány=mámor
5.vsz: felleg=bánat
6.vsz. villám=harag (itt a szabadság utáni vágya szólal meg a lírai énnek, ez  a költészet legmagasabb pontja és végső célja)
Az első négy versszak általánosító hatású, az 5-6. vesz. konkrétabb/politikai célokat fogalmaz meg, társadalmi átalakulás vágyával.
kif.eszk: metafora, ?, hasonlat
stílus: romantikus
üzenet: ars poetica- sajátos megfogalmazás, mintha minden azért keletkezne, hogy a költő magánéleti és közéleti feladatait megoldja.
hangnem: szentimentális, romantikus

Petőfi Sándor: Minek nevezzelek?

kel: 1848. jan., Pest
műfaj: óda
téma: vallomás; a szenvedélyt kimondhatatlan nagyságú érzelmekkel fejezi ki; témaája újszerű: az óda tárgya  feleség
cím: ? mondat, a vers kezdő sora
hangnem: fennkölt
költői szándék: megnevezni egy képpel egy nő iránti érzelmeit (feszültség, mert nem talál megfelelő jelzőket)
Szerk: minden mvesz. egy keretbe zárt metafora; kérdéssel kezd, bizakodik, és lemondóan zárul
1.vsz: szem-csillag
2. tekintet-galamb
3.vsz: hang-titkos rezdülés
4.vsz: ajkak-lángoló rubintkő
5.vsz: hitves-édesanya, tündérvilág, kincs
a megnevezési vágy után lecsendesedik a végső megszólításban: "Édes ifjú szép hitvesem"
Egyfajta epikus szál is nyomon követhető: az egymásra pillantástól, az érintéseken keresztül a csókig.

Kifef.eszk: metafora, fokozás, halmozás, áthajlások
nyelve: egy-egy vsz. egy-.egy többszörösen összetett mondat, a tagmondatok határa általában a sor végén van, a vsz. 1. és 10. sora keretet alkot.
üzenet: a szerelmes férfi keresi az érzései szavakba öntését, végül rájön, hogy mindez kimondhatatlan, mert természetes az életében és egyszerű.
stílus: romantikus

A puszta, télen

kel.: 1848 jan., Pest
műfaj: tájleíró költemény
téma: Petőfi az őt körülvevő világ benyomásaira akar a versben visszahangot adni.
cím: téma- és helyszínjelölő
motívumok: tél, ősz, nyár, puszta, befagyott tenger, istálló, nap, béres, alkonyat, szelek, viharok...
szerk:
1-2. sz.: a tél a teljes hiány világaként jelenik meg
3-6. vsz.: az emberi és az állati világ helyszíneit veszi sorra, negatív tájfestést alkalmaz: üresek, hallgatnak, senki nem fordul feléjük. Ami pozitívum: az a múlttal szemben jelenik meg: a múlt szabadabb, életerős.
7. vsz.: élet csak alevegőben van, a szelek nyargalnak, birkóznak.
8-9.vsz: az alkonyat köde az élet maradványait is eltakarja: égi szállására siet az üldözött, űzött, fenyegetett élet, s a nap királyként hanyatlik le  alátóhatáron. Ezzel eltűnnek az élet utolsó maradványai is.

kif. eszk.: felkiáltás, tagadószók, hangtalanságot kifejező igék, megszemélyesítések, hasonlatok, metafora
stílus: realista
üzenet: a költő megmutatja a csodált téli alföldi világot. Nem kíván ennél többet, hagyja, hogy az olvasó az ő szemén keresztül lássa meg a tájat.

Petőfi Sándor: Fa leszek ha...

kel: 1845.
műfaj: dal
típus: műdal
téma: Petőfi megismerkedett Mednyánszky Bertával, szerelem helyett múzsát talált benne; 39 verset írt hozzá a Szerelem gyöngyei ciklusban jelentek meg ezek; téma: szerelmi vágy, költői ambíciók
cím: témam., a vers kezdősora (népdalszerű)
motívumok: fa, virág, harmat, napsugár, csillag, pokol, menny
szerk: metaforikus
1. vsz. a szerelmes költő sorolja az egymástól elválaszthatatlan, egymás nélkül nem létező dolgokat (fa-virág, virág-harmat, harmat-napsugár)
2.vsz: semmi sem (menny-pokol) akadályozza meg a költőt céljai elérésében, bármit vállalna   a szerelméért
hangnem: vallomásos
kif.eszk: mondatszerkezet (Időhat. feltételes, fordított sorrendűség jell.), halmozás, metafora, ellenétét
üzenet: a szerelem mértékét képek sorozatával bizonyítja. A földit és a tapasztalaton túlit kapcsolja össze. Érzi, a szerelem megnyerhető ill. elveszthető, sérülékeny.
stílus: romantikus

Petőfi Sándor: Hortobágyi kocsmárosné

Kel.: 1842
Műfaj: népies helyzetdal (a költő egy jellegzetes nép alak helyébe képzeli magát, egy másik személy szerepéből szólal meg; életkép- helyzet az elsődleges; zsánerkép- jellemzés az elsődleges- itt mindkettő jell.)
Hangnem: közvetlen, humoros hatású
Téma: egy képzeletbeli szituáció rögzítése: a vers egy hortobágyi kocsmába betérő, a szép kocsmárosnénak udvarló vendéget mutat be.
Kif. eszk: ellentét (külső hideg, benti meleg), népies megszólalások, kifejezések; népies metaforák; humor